Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

Vörösmarty Mihály
Megyei Könyvtár
Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.

"Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok. "

   Főoldal

VMMK Pedagógiai Fiókkönyvtára

 

 

AJÁNLÓ

Székesfehérvár, 2011. 04. 11.

Összeállította: Erdősi Ilona

 

Lukács Józsefné – Ferencz Éva

Itt a meleg, itt a nyár, mezítláb jár a madár . Óvodai játékos fejlesztések kézikönyve és fejlesztő játékok gyűjteménye. – Budapest : Flaccus, 2010. -215 oldal : 2680,-Ft

Az igényesen felépített, szakmailag színvonalas mű tizenkét fejezetre tagozódik. Foglalkozik a jeles napokkal, a nyári időjárás és öltözködés összefüggéseivel, a nyaralással, a nyári szórakozásokkal, az udvaron játszható játékokkal. Bemutatja milyen az élet a nyári erdőben, a mezőn, megismerteti a gyerekeket a nyári gyümölcsökkel, virágokkal. Az egyes fejezeteken belül a magyarázatokhoz találós kérdések, mondókák, fejlesztő játékok kapcsolódnak. A kötetet óvodapedagógusoknak ajánljuk.

 

Iskolai veszélyek /szakmai szerk. Aáry-Tamás Lajos, Joshua Aronson. – Budapest : Complex, 2010. -335 oldal : 4410,. Ft

Az iskolai erőszak okait keresik a szerkesztők. A tanárok kezelhetetlen gyerekekre, közönyös szülőkre, a gyerekek rideg, merev tanárokra panaszkodnak. A család is változott. A szülők nem vagy nem jól foglalkoznak a gyerekekkel, a pedagógusok nem tudják mit váltanak ki a gyerekekből megjegyzéseikkel. Sok probléma vetődik fel. A kötet széles körképet nyújt a jelenlegi helyzetről az iskolai agresszióval kapcsolatos felmérések tükrében. A második részben fiatalkori devianciákról olvashatunk. A következő fejezetben az óvodai , az általános iskolai és a középiskolai agresszió jellemzőit mutatja be a könyv. Ezután az európai helyzetképet ismerhetjük meg, majd a Mozaik – módszer bemutatása következik. A kötetet jogi esetek, fogalomtár és irodalomjegyzék zárja.

 

Pitamic, Maja

Tanítsd meg hogyan játsszak! : Montessori – féle játékok és foglalkozások kisgyermekeknek. –Budapest : Tudatos Lépés Kft., 2010. – 159 oldal. 3990,-Ft

A Montessori pedagógiai rendszere nagy hangsúlyt fektet a környezet kialakítására, erre alapuló megismerő tevékenységre, a problémamegoldó gondolkodásra. E játékkönyv egyben a tanulásról is szól, hiszen a játékos foglalkozások tapasztalati úton szerzett tanuláson alapulnak. A mozgásos játékok során megtanulják, hogyan irányíthatják testüket. Az építőkockával, gyurmával, tésztával való játék a kézügyességüket fejleszti, a művészeti munkák során a színeket, formákat ismernek meg. A tevékenységek során barátokat szereznek. Elsősorban az egy és három év közötti gyerekek fejlesztésére készült a könyv, de a nagyobb gyerekek számára is találhatunk a kötetben érdekes játékokat.

 

TANÍTÓ    2011.  3. szám

Szilágyi Imréné . Szárny és teher ( 9. rész). Főbb feszültségpontok a kisiskolások nevelésében ( 3. )

Az előző részekben a Tanító 20011. 1 – 2. száma az iskolakezdés, a hátránykompenzálás valamint az olvasástanítás problémájával foglalkozott. A mostani rész az alapozás és a fejlesztés újragondolására bíztatja a tanítókat. A NAT az alsó tagozat négy évfolyamát 2 -2 éves szakaszra bontva értelmezi. Kívánalma, hogy az 1 - 2 évfolyamot inkább az óvodára jellemző tevékenységekkel vezesse át az iskolai tanulás rendszerébe. Azonban az elvárásokat az iskolák többsége nem veszi figyelembe. Kevés időt, általában 2 -6 hetet hagynak a beilleszkedésre. A tanulásirányítás kiindulópontjául nem az egyéni fejlődés, hanem a megszokás, a tanmenet, a tankönyvek felépítése az irányadó. A tanulási tempót az átlaghoz méretezik, felgyorsítják a haladás ütemét, megemészthetetlen mennyiségű ismeretet visznek a tanulás folyamatába. Egységes teljesítménykényszer a jellemző. A lemaradó sorsa megpecsételve, kudarc, lemaradás, rendszeres elmarasztalás. A pedagógiai szemléleten sürgős változtatásokra lenne szükség, amely figyelembe veszi a gyermek fejlődésének ütemét, egyéni képességeit, de a személyre szabott tanulással együtt járó többletmunkát nem támogatja sem az iskolavezetés, sem a testületi közösség, sem a fenntartó, sem a társadalom, de még a tankönyvfejlesztők mai gyakorlata sem.

 

TANÍTÓ      2011.   3. szám

Kőrösné Mikis Márta : Török csemege – isztambuli iskolalátogatások tapasztalatai. (13 -15. oldal)

A cikk szerzője 20100 októberében 5 napot töltött Törökországban, Isztambulban ez egy 15 tagú EU – delegáció tagjaként, a TEMPUS Közalapítványtól elnyert ösztöndíjjal. Az út elsődleges célja az információs és kommunikációs technológia (IKT) oktatási alkalmazásának megismerése volt, de a látogatás során bepillantást kapott egy távoli ország más mentalitású iskolai életébe is. A szerző megosztja tapasztalatait velünk. Törökország „gyerekpárti”, egy család több gyermeket nevel.  Egy osztályba 45 – 50 tanuló jár, ahol a frontális osztálymunka jellemző. A gyerekek iskolánként más-más egyenruhába járnak. Sok a férfi tanár, tanító, a vezetők mindegyike férfi. A pedagógusmunka megbecsült hivatást jelent. A szülők aktívak, együttműködve dolgoznak a pedagógusokkal, anyagilag is támogatják az iskolát lehetőségeik szerint. A látogatást végző pedagógusok elsősorban az ITK oktatás eredményességét figyelték. Számítógépterem és internetkapcsolat minden török iskolában van, de a használat foka rendkívül eltérő. Nagyon sok interaktív tábla van az iskolákban, de az 50 fős osztályokban inkább csak kivetítőként használják. Az Oktatási Minisztérium kötelező alaptanterve heti 1 – 2 tanórát javasol informatikai ismeretek megszerzésére, de az informatika tantárgy nem kötelező. A cikk végén olvashatunk arról, hogy megfogalmazódott az együttműködési igény az EU-oszágok pedagógusai és a török pedagógusok részéről egyaránt.  

 

ÚJ KATEDRA   2011.  3. szám

Környei László : A szövegértés területén javulás mutatkozik.  (10 -12. oldal)

A 2009. évi PISA-mérés eredményit decemberbe hozták nyilvánosságra.  Magyarország eredményiről elmondható, hogy mindhárom kompetencia területen (szövegértés, matematika, természettudományok) átlagos eredményt értünk el. 2009-ben a szövegértés területén Magyarország 494 pontot ért el, amely szignifikáns, 14 pontos javulás a referenciaként tekintett 2000. évi eredményhez képest. Természettudományból teljesítettünk legjobban. Hazánkban a fiúk és lányok közötti különbségek megegyeznek az OECD-tagországok átlagaival. Szövegértésben a két nem közti különbség a lányok javára, matematikában a fiúk javára dőlt el. A természettudomány esetében nincs különbség a lányok és fiúk teljesítménye között. Az OECD-országok sorában Magyarországon a legerősebb a családi háttér és a teljesítmény közötti kapcsolat. A családi háttér példátlanul nagy mértékben határozza meg az iskolai teljesítményt, amelyet az oktatási rendszerünk nem tudja hatékonyan gyengíteni.