Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

Vörösmarty Mihály
Megyei Könyvtár
Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.

"Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok. "

   Főoldal

VMMK Pedagógiai Fiókkönyvtára

 

 

AJÁNLÓ

Székesfehérvár, 2011. 02. 23.

Összeállította: Erdősi Ilona

 

Ranschburg Jenő

A mélységből kiáltok : depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban. – Budapest : Saxum, 2010. - 236 oldal : 1481,-Ft

A mai túlhajszolt világban  egyre több stressz éri az embereket, nem kivétel ez alól sem a felnőtt, sem a kamasz, sem a gyerek. Vannak, akik jól meg tudnak küzdeni a problémákkal, mások akár depresszióssá válhatnak. Ennek oka, - az ikerkutatások is mutatják – hogy a betegségnek van genetikai háttere, de a közvetlen környezet, a család, az osztálytársakhoz való viszony, teljesítményközpontúság, a különféle veszteségek mind kiválthatják a betegséget. A szerző felsorolja a depresszió tüneteit. Amennyiben serdülőnél alakul ki a depresszió, sajnos nem az orvoshoz, pszichológushoz vezet az útja, hanem a kocsmákba, a drogterjesztőkhöz, ezáltal még nehezebbé téve az alapbetegség felismerését. Különösen veszélyes, ha a kamasz már az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. A szerző részletesen felsorolja az öngyilkosság kockázati tényezőit, típusait. Foglalkozik az alkohol- és drogfogyasztás veszélyeivel. Fontos, hogy a szülők és nevelők megismerkedjenek azokkal az ártalmakkal, amelyek veszélyeztető tényezőként lépnek fel a serdülők életében. Így időben felfedezhetik a figyelmeztető jeleket és megakadályozhatják a nagyobb problémák, tragédiák kialakulását.

 

Kádár Gabriella

Amit a hallgatónak tudni illik : a család működéséről. –Szeged : SZEK JGYF Kiadó, 2009. – 46 oldal : 900,-Ft

A jegyzet olyan tudnivalókat tartalmaz, amelyekkel minden szakembernek, aki gyermekekkel vagy családokkal foglalkozik tisztában kell lennie. Társadalmunkban az egyének többnyire családokban élnek, ez a szocializáció elsődleges színtere. A szerző először a család fogalmával és történetével foglalkozik, majd ismerteti annak funkcióit. A családra a rendszerelmélet elveit alkalmazza. Ezután a családi életciklusokkal foglalkozik. Majd a jól funkcionáló és a „hibákkal működő” családokról ír. A szerző fontosnak tartja, hogy a pedagógus, a segítő szakember együtt tudjon működni a családdal, amelynek alapja az erőszak- és játszmamentesség, a kooperatív kommunikáció, egymás nézőpontjának megismerése, az empátia, a barátságos, segítőkész hangnem, a segítő beszélgetés alapelveinek megvalósítása. Carl Rogers említi a klasszikus növény-kertész példát. A jó szülő úgy viszonyul a gyermekéhez, mint kertész a növényhez : a földbe ülteti a magot, hogy legyen táptalaja, öntözi és biztosítja számára a napfényt, ekkor a növény azzá fejlődik amivé rendeltetett. Ekkor gyönyörködhetünk és csodálhatjuk őt, hogy mivé vált. Megfelelő körülmények biztosításával rendes emberekké válnak a gyerekek, amihez elsősorban szeretet és egymás tisztelete szükséges.

 

FEJLESZTŐ  PEDAGÓGIA      2010.      6. sz.

 

Borbáth Katalin : Háttértényezők vizsgálata a pedagógusnők mentálhigiénés állapotjellemzőiben.  (46 - 53. oldal)

A hazai és nemzetközi szakirodalom is sokat foglalkozott a pedagógusok mentálhigiénés állapotával. A most olvasható ajánlás azt mutatja be, hogy ennek a „kutatásnak a célja a pedagógusok adott csoportjának mentálhigiénés állapotfelmérése különös tekintettel a női identitás és szakmai személyiség integrálását illető összefüggések feltárására.” További célja az új utak keresése a pedagógusok személyiségének fejlesztése érdekében. Magyarországon 1999 és 2005 között tovább nőtt a pedagógusok nemek szerinti megosztása a nők javára : 76-ról 83%-ra. Általában azok jelentkeznek pedagógus szakokra, akik kevesebb pontszámot hoztak a középiskolából. A pedagóguspályára lépő  nők nagy részére jellemző a kihívásokat kerülő, kudarckerülő attitüd. A cikk foglalkozik a kiégés szindrómával, annak  kezelésével is. Érdekesek a Jung-féle női archetípus felmérésére adott válaszok is. A természetet, mozgást, kihívásokat kedvelő Artemisz típus alig található meg az iskolákban, az alkotó, kreatív, életörömöket preferáló Vénusz is ritka. Viszont gyakoriak a racionalitás, a kézművesség, a dolgok működtetésében jártas Pallasz Athéné típus, hasonlóan a visszahúzódó, belső világába merülő, házi tűzhelyet őrző Hesztia típus, és a gyerekek iránt elkötelezett Deméter típusú  pedagógusok. A mérés eredménye szerint a tanárok, tanítók 50%-a érezte magát nyugodt kedélyállapotúnak. Szintén közel 50%-os azoknak az aránya, akik önismeretük fejlesztésével nem foglalkoznak, ez pedig ezen a pályán veszélyes, mert napi rendszerességgel adják személyiségüket. Nem mindegy milyen a pedagógusok mentálhigiénés állapota, hiszen a javulásával az iskola, a gyerekek, a pedagógusok egyaránt nyernek.

 

TANÍTÓ       2011.   1. sz.

MTI : Leszakadó gyermekek      (14. oldal)

Az átlagos helyzetű gyerekek és a társadalmilag legalul elhelyezkedő gyerekek közötti eltérésről számolt be a UNICEF firenzei kutatóközpontjának A leszakadó gyermekek című jelentése. A kutatás fő törekvése az volt, hogy összehasonlíthatóvá tegye a 24 OECD-tagállamokban élő leszakadó gyerekek helyzetét. A 2007-2008-ban felvett adatok három területet vizsgáltak:anyagi jólét, tanuláshoz való hozzájutás, egészségi állapot. Az országok közül Dánia, Finnország, Hollandia és Svájc áll az élen a gyermeki jólét nyújtásában. A legnagyobb a relatív leszakadás Szlovákia, USA, és Magyarország esetén. Összességében a magyar „leszakadt gyerekek” a 24 ország közül 22-dik helyen állnak anyagi jólét területén, hatodikak az oktatási egyenlőtlenség és utolsók az egészségi állapot szempontjából.

 

TANÍTÓ       2011.   1. sz.

TUZA TIBOR : Születhet-e mágnes iskola hazánkban? (1. rész)    (5-6. oldal)

A hátrányos helyzetű gyermekek integrált neveléséhez számos jó megoldás közül a mágnes iskola az egyik legsikeresebb. Az Egyesült Államokban az 1970-es években jöttek létre, majd az 1980-as években megerősödtek. Elvük:mindenki képes tanulni és jól teljesíteni. Céljuk, hogy az iskola legyen megfelelő bármely tanuló számára. A mágnes iskola népiskola, sajátos és vonzó tantervvel rendelkezik hátrányos helyzetű diákok számára. A mágnes iskolák főbb jellemzőiből néhány: tanulásközpontú oktatás, a tanulás tanítása, innovatív vezetés, integrált tanterv, projekt alapú tanulás, a tanultak alkalmazása valódi környezetben, prezentációk készítése, speciális, színes programok tanórán kívül. Az 1980-as évektől a mágnes iskolák alternatív tantervekkel, módszerekkel, extra sportolási, művészeti  feltételek biztosításával, emelt szintű matematikai, természettudományi, alkotó- és előadó-művészeti programok segítségével csábítják a középosztálybeli családok gyermekeit ezekbe az iskolákba, így csökkentve a szegregáció mértékét. Az EU-ban is próbálkoznak ilyen típusú iskolák létrehozásával, de konkrét és publikált megvalósításokról még nincsenek hírek.

 

Az Óvodai Nevelés 2011. 1. számában három cikk is foglalkozik a mozgásfejlesztés hatásának fontosságával, hiszen ez az idegrendszer fejlődését is szolgálja különösen a korai gyermekkorban.

 

ÓVODAI  NEVELÉS       2011.   1. sz.

Csányi Tamás – Rittinger Andrea : Rendszeres labdarugó-foglalkozások mozgásfejlesztő hatása.      (17-18. oldal)

A tapasztalatok szerint a labdás játékokat az óvónők kevésbé játszatják a gyerekekkel. Ezért a szerzők kutatásának célja a rendszeres (heti két alkalommal) labdarúgó-mozgásfoglalkozásra járó óvodások pszichomotoros képesség-készség változásának vizsgálata kontrollcsoportos összehasonlítás keretében. A gyerekek 5-6 évesek 15 labdarúgó és 15 kontroll gyerek, fiúk, lányok vegyesen azonos nemi megosztásban. Az a gyermek, aki megtanul a labdával bánni, megtanulja ütni, rúgni, dobni, elkapni, akkor biztosan sikerrel vehet részt a legtöbb mozgásos játékban. Ezek a mozgások különösen a koordinációs képességeket fejlesztik, hiszen a kisgyermek rendszeresen kerül egylábas, instabil egyensúlyi helyzetbe, számtalanszor kell a kinesztikus képességeire támaszkodnia. A vizsgálat eredménye azt mutatta, bár a labdarúgásra jelentkezett gyerekek eleve ügyesebbek voltak, a vizsgálat végére kétszer-háromszor annyit fejlődtek, mint a kontroll csoport tagjai.

 

ÓVODAI  NEVELÉS       2011.   1. sz.

Körmöci Katalin : Ovis különórák a játékos fejlesztés lehetőségek rovására. Interjú Horváth Katalin gyógy- és fejlesztőpedagógussal, óvodapedagógussal.    (19. oldal)

Horváth Katalin kiemeli a családdal való együttműködés fontosságát. Fontos megértetni a szülővel, hogy a mozgásfejlődés és az idegi fejlődés párhuzamosan hatnak, szoros kapcsolatban vannak egymással. El kell magyarázni, hogy egy átlagos négyéves kislányának inkább a mozgásterápiákat vagy a gyermekjógát válassza, mint a golfozást vagy a sakkozást. A fejlesztőpedagógus részletezi a gyermekjóga fontosságát, mert az egész test fejlesztése mellett különösen a gerincoszlopot erősíti, ugyanakkor a lelki egyensúlyra is jó hatással van.

 

ÓVODAI  NEVELÉS       2011.   1. sz.

Körmöci Katalin : A tánc egyszerre kikapcsol és energetizál. Interjú Csüllög Mónikával.   (20-21. oldal

A Budapesten működő Balasz Tánciskola kortárs zenére, vidám táncalapú mozgást biztosít nők számára gyermekeikkel egy időben, de külön tanárral és külön teremben. Ahogy ők mondják 3-103 éves korig várják a mozogni vágyókat. A Tipegőtáncot óvodás korú gyerekeknek hirdetik. Nem balerinákat kívánnak nevelni. Nagy hangsúlyt fektetnek a testkép kialakítására, a helyes testtartásban fontos izmok és a lábboltozat erősítésére, a koncentráció képességének fejlesztésére.