Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

Vörösmarty Mihály
Megyei Könyvtár
Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.

"Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok. "

   Főoldal

VMMK Pedagógiai Fiókkönyvtára

 

 

AJÁNLÓ

Székesfehérvár, 2010. 07. 29.

Összeállította: Erdősi Ilona

 

Nagy József

Fejlesztés mesékkel : az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítsége mesékkel 4-8 éves életkorban : [módszertani segédlet óvodapedagógusoknak és tanítóknak] / Nagy József, [Nyitrai Ágnes, Vidákovich Tibor]. – Szeged : Mozaik, 2009. -215 oldal

A könyv eredményekkel bizonyítja, hogy a mesélésnek a személyiségfejlesztésben nagy szerepe van. Azok az 5-6 éves gyerekek, akik minden nap mesét hallgatnak, másfél évvel fejlettebbek értelmileg és szociálisan, mint akiknek nem szoktak mesélni. Még jobb a hatásfok (2 év ), ha mesélést rendszeres beszélgetés követi. A kötet a 4-8 évesek fejlődésének segítségére koncentrál. A gyűjtemény első részében Nyitrai Ágnes a meséről, a mesefajtákról ír. Majd a mese szocializációs, anyanyelvi és a gondolkodás spontán fejlesztő hatásáról, valamint a szándékos segítésről fejti ki véleményét. Kitér a mese kiválasztására, a mesélés gyakoriságára és ismétlésére is. Külön fejezetet kap az illusztráció szerepének megosztott véleménye is. Az újabb fejezetekben Nagy József a relációszókincs, Nyitrai Ágnes az összefüggés-kezelés, Vidákovich Tibor a következtetés fejlődésének segítéséről értekezik. Az utolsó fejezetben Nyitrai Ágnes az ötven mesét írja le (publikált forrásokkal) és a hozzátartozó beszélgetéseket, amelyek kérdések formájában jelennek meg az egyes mesék végén. A beszélgetések fajtái : felidéző, véleménykérő, kitaláló, alkalmazó és gondolatbefejező beszélgetés. A kiadványt szakirodalom ábra- és táblázatjegyzék zárja.

katalógus

 

Megért/ő? : [csoportos beszédészlelés és beszédértés fejlesztés óvodásoknak] / [szerzők Tamás Eszter et al.]. – [Budapest] : Dinasztia, 2009. – 88, [28] oldal

Sok óvónő találkozott már olyan gyermekkel, aki nem tudja végighallgatni a mesét, pedig ebben a korban a gyermek életkori sajátossága, hogy szereti a mesét. „Valami” miatt nem köti le a szöveg, sokszor nem vagy nem pontosan az utasításnak megfelelően hajtja végre a feladatot, először megnézi mit csinálnak a többiek és csak azután fogja a feladatot elkezdeni, szűk a szókincse, keveset beszél, néha azt is nyelvtani szempontból helytelenül. Ebben az esetben merül fel a pedagógusban és a szülőben, hogy talán nem is érti, amit mondanak neki. A 3-6 éves gyermekek a nap folyamán a legtöbb időt az óvodában töltenek. Ezért a szerzők, úgy gondolták, hogy az óvodapedagógusok segítségével ezt az időt a beszédészlelés és a beszédértés fejlesztésére, de főleg a probléma kialakulásának megelőzésére használhatják fel. Más-más fejlesztő játékokat állítottak össze a különböző csoportoknak. Ezen belül a hallási figyelem fejlesztése, a hangutánzás, a szótagok ismétlése, a szóismétlés, a szókeresés, a mondatismétlés, a mondókázás, a szógyűjtés, a szövegértés, a verbális emlékezet fejlesztése szerepel a gyűjteményben. A felhasznált irodalom jegyzéke és a hívóképek melléklete is növeli a könyv használhatóságát.

katalógus

 

Kovács Judit

A gyermek és az idegen nyelv : nyelvpedagógia a tízen aluliak szolgálatában. – Budapest : Eötvös J. Kvk., 2009. – 178 oldal

A szerző az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának docense, számos publikáció jelent meg tőle. Ez az első összefoglaló mű magyar nyelven, amely arra a kérdésre keres választ miért és milyen módon van szükség korai idegen nyelvi programokra. Az első három fejezet a korai nyelvfejlesztést megalapozó elmélettel foglalkozik. Milyen szerepe van a nyelvtanulásban az életkornak, hogyan gondolkodik és tanul a gyermek, hogyan tanít a tanár? A következő fejezetekben a korai nyelvfejlesztés módszerivel, színtereivel és a munkaszervezés legáltalánosabb kérdéseivel foglalkozik a szerző. A kompetenciák hagyományos sorrendje (szókincs, nyelvtan, kiejtés) felcserélődik, ebben a könyvben az első helyre a kiejtés kerül. Kovács Judit ír az új típusú tankönyvekről és a tankönyv nélküli tanításról is. Kiemeli a klasszikusok műveinek szerepét a tanításban. (Cselekvéssel kísért versmondás, rímek szerepe, nyelvtörők, találós kérdések.) Fontosnak tartja a rendszeres értékelést, az autonóm tanulóvá válás folyamatát, az interkulturális tanulást. A legtöbb fejezethez feladatötletek kapcsolódnak, ezért a kiadványt a pedagógusok és tanárképzős hallgatók gyakorlati módszertani útmutatóként is használhatják. A könyvet a felhasznált irodalom és a szakkifejezések jegyzéke zárja.

katalógus

 

Gőbel Orsolya

Önmagunkban elmélyülten : stresszcsökkentő, önértéknövelő, integrációt elősegítő, meditatív fantáziajátékok óvodások és kisiskolások számára. – Budapest : L’Harmattan, 2009. – 83 oldal

Gőbel Orsolya a kötet óvodásoknak, iskolásoknak, pedagógusoknak, szülőknek és pszichológusoknak írta. A könyvben található fantáziajátékoknak az a célja, hogy egyéni szimbólumrendszert fejlesszen ki a gyerekekben, amely révén kialakíthatnak egy olyan belső képi világot, amelyben önmaguk felé fordulva lelkiekben megerősödhetnek. Átélhetik a bennük rejlő értékeket, szerethetőségüket, elfogadhatóságukat. A szerző az első részben az elméleti összefoglalón kívül külön szól pedagógusokhoz és külön a szülőkhöz. A második részben a játékok leírása következik korosztályok szerint. A könyvben irodalomjegyzék is szerepel.

katalógus

 

ÓVODAI NEVELÉS 2010. 6. szám

Debreceni Piroska : A mi zöld óvodánk. ( 5. oldal)

A korai életkorban szerzett tapasztalatok meghatározó jelentőségűek a gyermekek személyiségfejlődésében. Lényeges, hogy már óvodáskorban olyan természeti környezet vegye körül őket, szépnek, értékesnek, fontosnak tartanak, hiszen ekkor óvni is fogják. Már ebben az életkorban meg kell kezdeni a természet szeretetének kialakítását. A Dunaújvárosi Óvoda Szivárvány Egysége pályázaton méltán nyerte el a Zöld Óvoda címet. Az óvoda udvarán őshonos fák, telepített fenyőfélék, gyümölcsfák, cserjék, különleges növények, sziklakertek, a növények neveit feltüntető táblák és növénytérkép találhatók. Így olyan az udvar, mint egy kicsi arborétum. Minden óvodai csoport örökbe fogadott négy növényt az udvaron, amelyeket sajátjuknak érezhetnek, de rácsodálkozhatnak a többi szépségre is. Ehhez az esztétikus és hasznos udvar létrehozásához a lelkes óvónőkön kívül, az arborétum dolgozóinak és a szülők összefogására is szükség volt. Eredménye, hogy más óvodák gyerekei és még iskolások is szívesen jönnek ide megismerni a természet szépségeit.

A folyóirat a Pedagógiai Fiókkönyvtárban és a VMMK-ban egyaránt hozzáférhető.

 

TANÍTÁS-TANULÁS 2010. 10. szám

Vass Vilmos : Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia fejlesztése. (5. oldal)

A zene, a tánc, a dráma, a vizuális művészet szinte egyidős az emberiség kialakulásával. A tapasztalatok szerint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia fejlesztése leghatékonyabban az óvodában és az általános iskola első négy évfolyamán zajlik. Az óvodában önfeledten, gazdag fantáziával rajzolnak, színeznek, festenek a gyerekek. A meséket illusztrálják, énekkel, mozgással fejezik ki gondolataikat, érzéseiket. Ebben az életkorban igazán kreatívak és ehhez a támogatást is megkapják az óvónőktől. Sok iskola pedagógiai programjában alapvető célkitűzés az esztétikai-művészeti képességek fejlesztése, 1-4. évfolyamon kiemelten fontos az éneklési öröm felkeltése, a tanult dalok mozgással kísért csoportos előadása, a zenei fantázia fejlesztése. Hasonló a helyzet a helyzet a dráma és a tánc területén is. Fontos a szerepe élményközpontú szabadkézi rajzolásnak és festésnek. A felső tagozatban a művészeti nevelés háttérbe szorul, hiszen a tantárgyak hierarchiája is megváltózik. Előtérbe kerül a szövegértés és a matematika. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciája egyre inkább tanárfüggővé válik. Az 5-8. évfolyamok diákjainak képfelfogása gyors, ebből előnyt lehetne kovácsolni. A média, a foto és a mozgókép világáról van szó. A fejlesztésekben ezekre lenne érdemes építeni. Például természeti képek készítése földrajzból, filmrészlet elemzése irodalomból, képalbum, számítógépes prezentáció készítése. Nagy jelenősége lehet a filmkluboknak, táncháznak, és színházi és múzeumlátogatásoknak, hiszen akik a művészetek értői, érzői és tevékeny résztvevői boldogabb, színesebb és teljesebb életet élhetnek.

A folyóirat a Pedagógiai Fiókkönyvtárban és a VMMK-ban egyaránt hozzáférhető.