Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár
Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.

"Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok. "
   Főoldal 

A könyvtár története

A könyvtár, illetve elődjének történetét Kégli Ferenc dolgozta fel 1952-ig. Ez könyv alakban is megjelent 1993-ban, "100 éves könyvtár Székesfehérváron" címmel, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadásában. A megyei könyvtár 1993. december 6-án konferenciát rendezett az évforduló alkalmából, melynek anyaga megjelent a Fejér Megyei Könyvtáros 1993/2.-1994/1., összevont számában. Az alábbi rövid történeti összefoglalás Kégli Ferenc könyve, előadásának írásos változata, valamint Hegedűs Éva előadásának írásos változata alapján készült.

Székesfehérváron az 1870-es évek közepén merült fel először egy városi közkönyvtár alapításának gondolata: Pauer János nagyprépost a városnak kívánta ajándékozni értékes könyvtárát, gyarapítására pedig alapítványt akart létrehozni. Püspökké történt kinevezése után azonban elállt szándékától, érdeklődése inkább a püspöki könyvtár irányába fordult.

A megyei könyvtár jogelődje, a Városi Tisztviselők Könyvtárának létrehozása Jókai Mór 50 éves írói jubileumához kapcsolódott. A városi Törvényhatósági Bizottság 1893 tavaszán Székesfehérvár díszpolgárává választotta az írót, s még ebben az évben megrendelte összes műveinek 100 kötetes nemzeti díszkiadását. (1893-ban 7 olyan város volt az országban, amely saját fenntartásban közkönyvtárat muködtetett.) A megrendelést, illetve a könyvtár alapítását azonban nem követte a könyvtár fejlesztése. A város közgyűlése csak 1895-tol biztosított rendszeresen minimális összeget könyvek vásárlására. A költségvetésből vásárolt és az esetenként ajándékba kapott könyveket a főjegyzői hivatalban helyezték el, kezelésére általában a főjegyző kapott megbízást. Első kezelője 1907-ig Koltai Tóth István volt, őt Kerekes Lajos követte 1913-ig, őt Juhász Viktor főlevéltárnok 1920-ig. Csitáry G. Emil (késobb csak Csitáry Emil) egészen 1932-ig volt a könyvtár kezelője, 1931. decemberétol polgármesterként. Az ő idejében került sor a könyvek leltározására és a könyvtár jelentős fejlesztésére. Majdnem megduplázódott a könyvek száma. 1922-ben megvásárolták az 1918-ban elhunyt vármegyei tiszti főorvos, dr. Lauschmann Gyula 1643 kötetes hagyatékát, s ebben az időben került a könyvtárba - szintén vásárlás útján - Dévay József könyvtárának töredéke, 410 kötet klasszika filológiai munka. (Utóbbi ma a megyei könyvtár Dévay-gyűjteményeként különgyűjtemény.) Csitáry Emil érdeme az is, hogy a könyvtár - más városi intézményekkel együtt - önálló elhelyezést kapott az akkori Szent Imre, ma Oskola utcában, a régi reálgimnázium épületében. Új helyén 1933. október 13-án adták át a 7368 kötetes, végre nyilvánossá vált könyvtárat. Kezelője ekkor már Kiss Jeno, a reálgimnázium latin-történelem szakos tanára volt. Az intézményben csak kölcsönzés folyt (heti két órában), mivel a városnak nem volt pénze sem olvasóterem berendezésére, sem állandó könyvtári alkalmazottakra. A beiratkozott olvasók száma így a legjobb években sem lépte túl a 200-at. A Szent Imre utcai épületben az eredeti hét helyiségből az 1940-es évekre mindössze három maradt, ezért a városnak új megoldást kellett keresnie a könyvtár elhelyezésére. Először az akkori Szent Korona (ma Táncsics Mihály) utca 2. sz. alá költöztették, egy magánlakásba. 1940-ben határozott úgy a város, hogy új kultúrházat épít, Horthy Miklós kormányzásának 20. évfordulója tiszteletére, amelyben a könyvtárnak is megfelelő elhelyezést biztosít. Az építkezés 1941 oszén kezdődött meg, a befejezés azonban a háború miatt késett, ezért a könyvtárat előbb a volt ciszterci gimnázium egyik termében helyezték el, majd átszállították a Móri úti plébánia mellett lévő, volt elemi iskola épületébe. Kiss Jenő lemondással fenyegette meg a város vezetőit a könyvtár állapota miatt, akik erre "megvizsgálták" az épülő kultúrpalota könyvtári részének állapotát, s a könyvtár beköltöztetése mellett döntöttek. 1944. május 1-jén nyílt meg újra a városi közkönyvtár. A leltározott állomány ekkor 8229 mű (kb. 10-15 ezer kötet) volt. Továbbra sem volt főállású könyvtáros, az olvasóterem nem nyílt meg, a nyitva tartás heti 2x2 óra volt.

A háborút átvészelte az állomány, de Kiss Jeno Németországban meghalt. A háború után Kopasz Gábor városi levéltárnok lett az épület gazdája, majd a pedagógus szakszervezetet kérték fel az állomány átválogatására, selejtezésére. Ezt a munkát Szemere Gyula és Somfai László végezte el, s Szemere Gyula kapott megbízást - tanári munkája mellett - a könyvtár vezetésére, aki 1946. november 1-jén nyitotta meg újra a könyvtárat az olvasók előtt.

A minisztérium 1949. februárjában közgyűjteménnyé nyilvánította a könyvtárat, amely ebben az időszakban viszonylag kiegyensúlyozottan működött. 1950. áprilisában ugyanabba az épületbe költözött a körzeti könyvtár, így egy raktárban voltak a városi könyvtár és a körzeti könyvtár könyvei. Ezt Szemere Gyula nem tudta elfogadni. ezért lemondott.

Az átszervezett városi könyvtárat a körzeti könyvtárral együtt 1950. május 21-én avatták fel. Új olvasótermet rendeztek be, de az állomány mindössze háromezer kötet volt. Nem volt könyvtáros, a város vezetői az épületben lakó gondnok férjét bízták meg a könyvtár vezetésével.

1951. novemberében Könczöl Imre vette át Szapper Istvántól a könyvanyagot, amely raktárakban, rendezetlen, ömlesztett állapotban hevert, s csak a körzeti könyvtártól kapott néhány száz kötet (a Magyar-Szovjet Baráti Társaság ajándéka) volt forgalomban. Könczöl Imre és munkatársai nagy lelkesedéssel és gyakorlatiasan munkához láttak, így 1952 nyarára a könyvtárnak már 1500 olvasója volt.

A könyvtárak fejlesztésérol szóló 1952. évi minisztertanácsi határozat szerint 1952 végéig létre kellett hozni a megyei tanács intézményeként a megyei könyvtárakat. Székesfehérváron Könczöl Imrét kérték fel ennek megszervezésére. Az új intézményt a városi könyvtár és a megyei könyvtár összevonásával hozták létre, régi helyükön, a Bartók Béla téri épületben. Ünnepélyes avatása 1952. augusztus 19-én volt.

A könyvtár 1955-ben, a költő halálának 100. évfordulóján vette fel Vörösmarty Mihály nevét. Molnár Tibor tervei alapján történt meg a Csók István Képtár melletti dohányzófolyosó átalakítása, amelynek eredményeként 1963. április 26-án megnyílt a szabadpolcos könyvtár és a 28 férőhelyes olvasóterem.

A megyei könyvtár városi fiókkönyvtárakat is működtetett. Az első, valójában fiókkönyvtárnak szánt könyvtárat a Május 1. téren (ma Széna tér) építették fel, majd 1967-től ez lett a városi könyvtár központja, de csak 1978. márciusában történt meg, hogy Velinszky László Városi Könyvtárat a városi tanács teljes egészében kezelésébe vette.

Az olvasói terek jelenlegi elhelyezkedése 1980-ban alakult ki: az olvasóterem és a gyermekkönyvtár a volt ciszterci gimnázium épületében kapott helyet. Az új technikai eszközök, illetve dokumentumtípusok fokozatosan helyet követeltek és kaptak maguknak a megyei könyvtárban is.1967-ben kezdődött meg a hanglemezek, 1968-ban a mikrofilmek, az 1983-ban a hangoskönyvek, 1985-ben a videokazetták, 1991-ben a számítógépes dokumentumok gyűjtése. 1990-ben vásároltuk meg az első PC-t, 1996-ban készült el a belső számítógépes hálózat.

Napjaink, az utóbbi évtizedek történetét összefoglalni igen nehéz feladat, hiszen hiányzik a megfelelő időtávlat a fontos és a lényegtelen szétválasztásához, az értékeléshez. El lehetne "játszani" az állomány, a beiratkozott olvasók számának, a költségvetésnek stb. évenkénti, ötévenkénti stb. alakulásának vizsgálatával, de ez valószínűleg csak keveseket érdekel. A ma legfontosabb feladata, s remélhetőleg rövidesen kézzelfogható eredményt hozó munkája a könyvtár állományának számítógépes feldolgozása, amely 1995-ben kezdődött meg, az új beszerzések gépre vitelével. A visszamenőleges feldolgozás pedig 1997. márciusában vette kezdetét.

Befejezésül az utóbbi évtizedek könyvtárigazgatói: Könczöl Imre után három évig Kiss Andor volt a könyvtár igazgatója, őt követte Csongor Endréné, aki 1981-ig állt az intézmény élén. Ot Escher Ilona követte, aki után, 1994-ig Hegedűs Éva megbízott igazgatóként vezette a könyvtárat. Dr. Arató Antalt 1994. márciusában választotta meg igazgatónak a Fejér Megyei Önkormányzat közgyűlése. 1999. október 8-tól Komlósi József, 2009. október 10-től Magony Imre a könyvtár igazgatója.